Hogyan együnk tudatosan?

Ha visszagondolok, régebben gondolkodás nélkül megettem mindent, nem gondolván arra milyen összetevőkből állt az az étel, még kevésbé arra, hogy az jó volt nekem vagy sem. Rendszertelenül ettem és egy másik rémes szokásom a túlevés volt. Sosem álltam meg akkor, amikor már jóllaktam, az étel ott volt előttem, finom volt, szép és illatos, egyszerűen nem tudtam otthagyni. Így szép lassan kialakultak a nem túl egészséges evési szokások, vagyis nassoltam érzelmi alapon vagy akár stresszből kifolyólag, ettem unalomból vagy hogy jobban érezzem magam - mindezt teljesen tudattalanul. Ezt egy ideig bírja a fiatal szervezet, de az enyém viszonylag hamar felháborodott és küldte is a jelzéseket emésztési zavarok formájában. Persze nem ajánlott ezt a pontot kivárni, bármikor tudatosíthatjuk az étkezés folyamatát.

Amikor elkezdünk változtatni, felismerhetjük mennyire rossz szokásaink vannak e téren és hogy mennyire nem fordítunk figyelmet az evésre és az ételekre. Hirtelen elkezdünk érdeklődni az étel minősége és a forrása iránt, már nem akarjuk méreggel tömni magunkat és aztán eljuthatunk oda, hogy eddig ismeretlen, tiszta, finom ízeket, illatokat és új állagokat fedezünk fel. Elkezdünk odafigyelni a részletekre, az étkezés többé nem egy tudattalan tevékenység, miközben a gondolataink ezerfelé szóródnak szét, hanem ott vagyunk a harapás és az ízlelés pillanatában. Megfigyeljük, hogyan érezzük magunkat az adott ételtől, milyen érzeteket kelt. Lelassulunk, figyelmet szentelünk ennek a cselekvésnek. Mitől lesz tudatos az étkezés? Egyszerűen megtanulunk figyelmet fordítani az evésre és az ételre. A változtatás általában egy hosszabb folyamat, ami alatt megtanulunk odafigyelni a következőkre:

- Miért akarunk enni? Ha nem éhség miatt, akkor mik azok az érzelmek vagy gondolatok, amik kiváltják az evési kényszert?

- Mit eszünk? Honnan származik? Egészséges vagy nem? A szervezetünk szereti vagy nem?

- Hogy néz ki az étel? Milyen a színe, az illata, az íze és az állaga?

- Milyen érzés enni és megemészteni? Hogy érezzük magunkat utána?

- Mennyire csillapítja éhségünket? Mennyire voltunk éhesek előtte?

- Milyen érzelmek vagy gondolatok jönnek fel evés közben és utána?

Ez valójában egy olyan meditáció, amit nem 2 nap alatt sajátítunk el és gyakorlást igényel. Nem valószínű, hogy minden étkezésnél lesz rá időnk és lesz olyan is, amikor elfelejtünk így enni. Egy idő után azonban rutinszerűvé válik és rengeteg pozitív változást hozhat:

- Akkor eszünk csak, ha valóban éhesek vagyunk

- Meg tudunk állni, ha már jóllaktunk

- Megismerjük az étel valódi ízét és megszeretjük az egészséges ételeket

- Lassan észrevesszük, hogy az egészségtelen ételek más ízűek és a szervezetünk is másképp reagál rájuk, észrevesszük a finom különbségeket

- Ha érzelmi blokk áll az evés hátterében, ebben is segít ez a gyakorlat és fogyókúrában is hasznos lehet

- Megtanuljuk élvezni az evés folyamatát, ezáltal is javul a közérzetünk

- Egy olyan örömteli rituálévá válhat az evési folyamat, amit mindig várunk

- Megtanuljuk, hogy bizonyos ételek hogyan befolyásolják a kedvünket és energiánkat

Gyermekek esetében ez egy közkedvelt mindfulness gyakorlat, bármelyik étkezésnél elő lehet venni és ezáltal valóban az étkezésre figyelnek. Tereljük a figyelmet az étel formájára, tapintására, színére, állagára, ízére. Tegyünk fel nekik kérdéseket, mint például milyen formájú a borsó? Milyen színű az alma? Milyen ízű a kakaó? Ma legyen zöld nap, válogassunk sok zöldet minden étkezéshez! Tudjátok-e, honnan jön a kenyér? Ki csinálja? Hogyan? Lehet ezt játszani egy kocka csokival vagy egy darab mazsolával is, hisz ezeket a kezébe tudja venni, meg tudja vizsgálni közelről.

Vonjuk be gyermekünket a konyhai munkálatokba, ha elvisszük magunkkal a boltba, engedjük, hogy ő válasszon gyümölcsöt vagy zöldséget, kóstoljunk valami új ételt minden héten. Mutassunk jó példát, sorakoztassuk fel az egészséges ételek tárházát hétről-hétre olyan extra információkkal, hogy melyik miért jó a szervezetünknek. Ne mindig ugyanazokat az ételeket együk, nekünk sem árt új dolgokat kipróbálni. Azoknak a gyerekeknek, akiket nehéz rávenni az új ételek megkóstolására általában az anyukájuk is vonakodik az újdonságoktól vagy maguk is egyoldalúan étkeznek.

+1 tipp ételtesztelésre:

Én magam már egy ideje alkalmazom étel/vitamin/kiegészítők tesztelésére azt az energetikai módszert, amikor álló helyzetben, összezárt lábakkal, a kezeimben tartom az adott ételt, amit a gyomrom magasságában megtartok úgy, hogy a karjaim a testemhez simulnak (azért ne görcsösen). Ebben a pózban lehunyom a szemeimet, mélyeket lélegzem, majd megfigyelem, hogy a testem dől-e valamerre. Inkább amolyan ingadozás ez előre vagy hátra, de az is lehet, hogy nem érzünk húzást egyik irányba sem. Ha hátrafele dőlünk, az azt jelenti, hogy az adott étel/anyag nincs összhangban az energiánkkal, ha előre dőlünk akkor viszont igen. Ez persze az adott pillanatban érvényes, hisz a rezgésünk állandóan változik, ezért ugyanaz az étel nem feltétlenül mindig jó nekünk. Ha semerre nem dőlünk, akkor az adott étel semleges. Ennek segítségével tudunk allergiára is tesztelni de a vitaminszükségletet/adagot is ki lehet vele kalkulálni. (Természetesen ha komolyabb a probléma, keressünk fel szakorvost.)

+1 tipp ételérzékenységre

Érdemes étkezési naplót vezetni, ha valamitől puffadunk, ha hasmenésünk vagy székrekedésünk van valamitől vagy ha sokat fáj a hasunk. Kezdjük el figyelni, miket eszünk és így résen lehetünk akkor, amikor előjönnek ezek a tünetek. Visszanézhetjük, mit ettünk és el tudjuk hagyni egy időre azt az ételt vagy alapanyagot, ami gyanús. (Glutén, tejtermékek, szója, bizonyos zöldségek, gyümölcsök vagy éppen bizonyos húsok)

A Gyakorlatok menübe feltöltöttem egy gyerekeknek szóló, kinyomtatható étkezési napló oldalt, amivel megfigyelhetik, hogy mikor és miket esznek és esetleg arra is fény derülhet általa, ha valamit nem szeret a szervezetük. Kisebbeknél elég ha lerajzolja a kedvenc ételeit és elmondja, miért szereti annyira. Aztán lerajzolja azokat, amiket nem igazán szeret vagy ki nem állhat és szintén megkérdezzük tőle, hogy miért nem.

Ne feledjük, a testünk tudja mi a jó neki, hallgassunk hát rá!