A hálás emberek 6 szokása

A hála kifejezésének gyakorlása tulajdonképpen egy mentális eszköz arra, hogy emlékeztessük magunkat a jó dolgokra. Egy olyan szűrő ez, amivel kifényesítjük azokat a dolgokat, amik örömet okoznak nekünk. Amolyan varázs ecsetvonás, amivel kiemelhetjük az olyan dolgokat az életünkben, amikért hálásak lehetünk minden nap, mégsem vesszük már észre őket. Mert sokszor egyértelműnek vesszük bizonyos pozitív dolgok vagy emberek jelenlétét az életünkben és csak akkor jövünk rá, hogy mennyire sokat számítanak, amikor valamiért nincsenek a helyükön vagy elveszítjük valamelyiket. A hála kifejezésének gyakorlásával növelhetjük ellenálló képességünket a nehéz időkben, míg sokkal jobban érezhetjük magunkat a boldog időszakokban:

1. Távolodjunk el kicsit attól, amiről azt gondoljuk, hogy magától értetődő

Nagyon gyorsan hozzá tudunk szokni a jó dolgokhoz, amiket aztán magától értetődőnek tartunk. Könnyen megtudhatjuk mik ezek, ha egy kicsit távol tartjuk tőle magunkat: ha pl megvonjuk magunktól az édességet egy időre és aztán hozzájutunk ismét, mindenki tudja milyen isteni az az első falat és hogy mekkora öröm megízlelni és élvezni minden harapást. Ugyanez, ha egy szerettünk távol van és sok idő után először találkozunk vele; alig várjuk, hogy megöleljük, megpusziljuk és hogy érezzük az illatát. Adjunk tehát hálát azokért a dolgokért is, amik megvannak a mindennapokban: látás, hallás, egészség, étel, férj, gyerek, család, szeretet, ház, autó stb...

2. Használjuk tudatosan az érzékszerveinket

Élvezzük ki a kávé vagy a rózsa illatát, figyeljük a madárcsicsergés dallamát, ritmusát, markoljunk bele egy tál száraz lencsébe, élvezzük bőrünkön a nap sugarát vagy az eső vízcseppjeit - ha tudatosítjuk ezeket az örömöket, azok megragadnak az elménkben és ezáltal növelik általános elégedettségünket.

3. Az élet és életünk szereplői ajándékok

Az élet jó dolgai ajándékok, nem pedig születési jog szerint járnak. Sosem csak magunktól juthatunk hozzá ezekhez a jó dolgokhoz. Az embereknek szükségük van más emberekre, hogy ételhez jussanak, hogy meggyógyítsák, segítsék, szeressék egymást és ezért szükségük van családra, férjre, feleségre, gyerekre, állatokra. Az életünk és annak szereplői mind ajándékok, legyünk hát hálásak értük.

4. Köszönjünk meg apróságokat!

Legyünk hálásak azoknak az embereknek is, akik csak átmeneti szereplők az életünkben; a srácnak, aki a kávét főzi nekünk a kávézóban, az eladónak, akitől a zöldséget vesszük vagy a kukásnak, aki elviszi a szemetünket. Így megérthetjük, hogy mennyi mindenkivel kapcsolatban vagyunk és hogy függünk egymástól, alakítjuk egymás életét apróságokkal is. Azzal, hogy megköszönünk dolgokat a másiknak, az agyunk azt észleli, hogy valami jó dolog történt és hogy egy értelmes társadalmi közösség tagjai vagyunk.

5. Konkretizáljunk!

Párkapcsolatban fejezzük ki hálánkat konkrét dolgokért. Akik valóban figyelmesek egymással, azok nem általánosságban mondják azt a másiknak, hogy te mennyire tökéletes vagy, hanem konkrétan megköszönik a reggeli palacsintát vagy a teát, amit azért készített nekik a párjuk, mert épp gyengék voltak. Sűrűn ölelgetik egymást és figyelnek egymásra a beszélgetéseik alatt, ezáltal mindkét fél értékesnek érzi magát a kapcsolatban. Fontos tehát konkretizálni!

6. Nézzünk másképp a negatív történésekre!

Aztán egy magasabb szinten pedig már az jön, hogy hogyan legyünk hálásak azért, ami szerintünk nem jó nekünk. Senki sem érzi magát hálásnak annak főnöknek, aki kirúgta őt vagy a tanárnak, aki megbuktatta őt. Ehhez egy olyan gondolkodásmód szükséges, ami által a kudarcot egy feljebb lépésnek állítjuk be. Egy szükséges változás a jó irányba, ami átmenetileg rossz érzéssel jár. Ha hajlandóak vagyunk másképp tekinteni a történésekre és közelebbről megvizsgálni azokat, akkor igazából hálásak lehetünk a főnöknek, mert így új kihívást kereshetünk és akár jobb helyre kerülhetünk vagy a tanárnak, aki miatt megnőhet a szorgalmunk és az akaraterőnk és így később jobb esélyekkel indulunk a továbbtanulásban.

A hála szűrőjén át nézni a világot nem azt jelenti, hogy tagadjuk a negatív dolgokat vagy megpróbálunk nem törődni velük, mintha nem is lennének. Azt az erőt jelenti, hogy egy akadályt hogyan tudunk új lehetőséggé alakítani, hogy a veszteséget hogyan alakítjuk potenciális nyereséggé. Azt jelenti, hogy a negatívitást hogyan változtatjuk át pozitív rezgésekké. Ha gyermekünk azt látja, hogy könnyedén birkózunk meg az élet akadályaival és nem a negatív dolgokra összpontosítunk a nehéz helyzetekben, akkor ő eleve azt tanulja tőlünk, hogy az élet csupán mindig új lehetőségeket kínál más-más formában. Ne feledjük, a gyerekek abból tanulnak a legtöbbet, ahogy szüleiket élni látják.

Forrás: mindful.org