Tudatos egypercesek rutintevékenységekhez

Reggelente és esténként érdemes minden nap pár mély levegővel kezdeni és ugyanígy fejezni be a napot, akár a gyerekekkel közösen. Egy idő után rutinná válhat és tényleg nem igényel sok időt. Belégzéskor szeretetet lélegzünk be, kilégzéskor pedig elengedünk mindent, ami frusztrál vagy bánt. Egy-egy rossz álom például rá tudja nyomni a bélyegét az egész napunkra, gyerekeknél meg pláne. A rossz közérzet tudatalatt kihathat az egész napra, így sokszor felnőttként sem tiszta, hogy az álmunk miatt (is) vagyunk frusztráltak egész nap. Ki ne álmodott volna már azzal, hogy még ott is az aktuális nehézségünkkel szembesülünk és ott is azon kattog az agyunk egész éjjel. Ez így nem igazán pihentető, tehát érdemes reggel jó nagyokat lélegezni be és ki. Szintén jó gyakorlatok a napi egypercesek. Ilyenkor tudatosítjuk, hogy épp mit csinálunk és csak arra figyelünk 1-2 percig. Ez lehet mosogatás vagy épp főzés. Mosogattunk már úgy, hogy a gondolataink nem máshol jártak és tényleg jelen voltunk a pillanatban? Ilyenkor tudatosan odafordítjuk a figyelmünket a cselekvésre és megfigyeljük a mosogatás esetében például, hogy milyen meleg a víz, milyen a tányér érintése. Aztán evés közben megfigyelhetjük valójában mit is eszünk, milyen alakja, állaga, színe és íze van az ételnek. Tudom, nem sok embernek van ideje tudatosan étkezni egy egész fogásnyit, de 1-2 perceket lehet rá szánni ha szeretnénk. Ez egyébként nagyon jó kis rávezető gyakorlat, a gyermekek szeretni szokták - nekik ez még nem jelent ugye akkora nehézséget, hiszen eleve kíváncsiak és jó megfigyelők. Lehet ezért is van az velük, hogy tegnap még szerették a borsót, ma viszont már nem. Hisz borsó és borsó között is van különbség kérem szépen. Ezeket az egyperceseket bármilyen tevékenység közben lehet amúgy végezni, próbáljunk legalább napi pár percet tényleg abban lenni, amit épp csinálunk - egy kicsikét a jelenben lenni az éppen aktuális tapasztalatunkkal. Ez már igazából meditáció. :)

További ötletek konyhai mókázásra:

1. Gyakoroljuk az egyperceseket együtt! Figyeljük meg ki mit érez a kakaó ivásánál, milyen a színe, állaga, érzünk-e valamit a testünkben tőle, aztán ugyanezt evéskor. Vegyük szemügyre alaposabban azt a borsót mielőtt bekapnánk. :) Fogjuk meg, érezzük a felületét, milyen, sima vagy göröngyös? Meleg vagy hideg? Milyen a színe, sötét vagy világos? Kemény vagy puha? Roppan, ahogy szétharapjuk? Egyből érezzük az ízét? Milyen íze van?

2. Mondjuk el gyermekünknek, hogy került ételünk az asztalra, honnan indult milyen formában, mennyien dolgoztak vele és milyen jó nekünk, hogy ezt most megehetjük kényelmesen. (Hála gyakorlat)

3. Főzzünk együtt és mondjuk el minden lépésnél, hogy mit csinálunk és miért. Ha már elég nagy hozzá a gyerkőc, haggyuk őt összeönteni és kikeverni az alapanyagokat, így jobban látja, milyen illatokból/ízekből/állagokból jön létre az egész.

4. Kostóltassuk csukott szemmel, vajon felismeri-e mit eszik éppen? Szagolja meg, aztán kóstoljon, de el a kezekkel - azzal nem ér! :)

Vezessük be ezeket a kis belassulásokat és máris vittünk egy kis játékos tudatosságot a konyhába is.